A Liszt Ferenc Kamarazenekar új, zenevezérelt dinamikus arculatáról

Nemzetközi piacelemzés, valamint egy átfogó reprezentatív fogyasztói kutatás alapozta meg azt a több mint egyéves munkát, aminek eredményeként a Liszt Ferenc Kamarazenekar megújította teljes arculatát. A Brand Bar által készített, zenevezérelt dinamikus logórendszer eredeti módon képes vizualizálni a zenét, s mint ilyen egyedülálló a világon.

Ahogy az új arculatot bemutató filmben dr. Körmendy-Ékes Judit, a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítványának kuratóriumi elnöke fogalmazott, a zenekar teljes megújításában gondolkodtak, ami nem korlátozódott az arculatra és a kommunikációra.

2020 januárjában Várdai István világhírű csellóművész művészeti igazgatóként kapcsolódott be a szakmai felkészítésbe és a művészi koncepció kialakításába. Az új művészeti stratégia részeként az együttes célul tűzte ki a szuverén kamarazenekari hangzás megerősítését, aminek elengedhetetlen része volt a megfelelő hangszerválasztás is. Egyéves keresést követően az év első hónapjában öt kiváló mesterhegedűre találtak rá, amelyek friss hangzást kölcsönöznek a zenekar egészének.

A stratégiai megújulást egy átfogó piacelemzés alapozta meg. A projekt kezdetén a célcsoportok azonosítása és minél mélyebb megértése érdekében készült egy fogyasztói kutatás az Ipsos bevonásával, amivel párhuzamosan a Stratlog tanácsadó cég munkatársai egy, a teljes nemzetközi komolyzenei piacot átfogó elemzést végeztek, hogy a zenekari működés minden elemére vonatkozóan rendelkezésre álljanak a hazai és külföldi adatok, gyakorlatok.

A munka keretében több mint hatezer előadást, kétszáznál is több zeneszerző művét és közel száz fesztivált vizsgáltak meg. A versenytárselemzés során kirajzolódott, hogy igazi kihívás megkülönböztető márkát építeni, mert a klasszikus zenei piacon viszonylag szűk célközönségeknek nagyon hasonló „terméket” kínál a zenekarok többsége.

A FleishmanHillard Café és a Stratlog felelt a Liszt Ferenc Kamarazenekar újrapozicionálásáért, valamint az integrált kommunikációs és marketingstratégia megalkotásáért.

A márka újraalkotásának megkerülhetetlen része volt az arculat megújítása is, amely feladatot a Brand Bar végzett el. E cikkben a vizuális arculat megszületéséért felelős csapat tagjaival beszélgettünk.

Márkamonitor: A tervezői munka alapozásaként építhettetek egy kutatási anyagra és egy átfogó stratégiára. Hogyan fogtatok neki a tervezési munkának?

Simon Attila: A projekt előkészítése során készült egy részletes ütemezés, ahol az egymásra épülő szakaszok valóban ideális időkeretet kaptak, és ahol minden információ éppen jókor állt volna rendelkezésre. A startpisztoly eldördülése után két héttel Magyarországon is beköszöntött a pandémia, gyakorlatilag bezárt az ország. Nemcsak a mi ideálisan felépített projekttervünkbe került homokszem, de az egész világ a feje tetejére állt. Egy rövid újratervezési szakasz után, alkalmazkodva a megváltozott helyzethez, egy már párhuzamos lépéseket tartalmazó ütemezés jött létre. Ennél már azzal számoltunk, hogy bizonyos alternatív vázlatokat már a stratégiai anyag megszületése közben kidolgozunk, és a párhuzamosan létrejövő stratégia majd az ezek közötti választást fogja megalapozni.

MM Az élet igazolta ezt a megközelítést?

SA Azt gondolom, hogy alapvetően igen. A munka megkezdésekor a fogyasztói kutatás számos eleme már rendelkezésre állt. A Brand Bar módszertanának fontos része, hogy az arculat leendő használóival mélyinterjúkat készítünk, így ezeknek a beszélgetéseknek az élményeire is támaszkodhattunk. Ezenfelül készítettünk egy átfogó gyűjtést a nemzetközileg jegyzett koncerthelyszínek és zenekarok arculataiból. Ebben különösen nagy figyelmet szenteltünk az utóbbi évek arculatváltásainak, mert ezek jobban kirajzolják azokat a trendeket, amerre a nemzetközi zenei világ vizualitása tart. Ebből egyébként egy száz oldal körüli összefoglaló prezentáció is készült, amelyben már felvázoltuk a lehetséges arculati irányokat is, még nemzetközi példákon bemutatva. Már ebben az anyagban felvetődött a zenevezérelt dinamikus arculat gondolata, bár erre konkrét példát nem tudtunk mutatni. Ezeknek az előtanulmányoknak a birtokában már nem a sötétben tapogatóztunk, amikor elindult a grafikai tervezés szakasza.

MM A tervezői munka előkészítésére és a dizájnkoncepció gondolati megalapozására inspirációs gyűjtés is készült. Milyen szempontok mentén fogtál neki a gyűjtőmunkának?

Fodor Kata A zenekari tagok interjúi és a brief alapján meghatározott „trendalkotás” kulcsszó mentén elindulva innovatív, ugyanakkor komolyzenei témát kerestünk inspirációs forrásként. Választásunk Ligeti György zeneszerző munkásságáról asszociálva az alternatív zenei notációkra esett. Az 1950-es évektől sok zeneszerzőt foglalkoztatott a hagyományos, ötvonalas kottaírás eszköztárának kibővítése, experimentális átformálása például színek, formák vagy akár teljesen újféle médiumok bevonásával. A nem ritkán képzőművészeti alkotásként is értelmezhető kísérleteik roppant izgalmas utakat nyitottak meg a zene és a vizualitás területén.

MM Milyen inspiráló megoldásokat találtatok?

FK Open-source archívumokban és online zenészfórumokon kutatva több mint százoldalas inspirációs anyagot állítottunk össze. Vizsgálódásunkat az olyan nagynevű zeneszerzőkkel kezdtük, mint Ligeti György (Rainer Wehinger „Hörpartiturája” az Artikulation című darabhoz), John Cage (az áttetsző lapokra nyomtatott Fontana Mix „kollázs”), a digitális tabletrajzokat hallhatóvá tevő Iannis Xenakis vagy a később tervezőgrafikusként is működő Cornelius Cardew (a Treatise monumentális, 193 oldalas grafikus kottája), de nem álltunk meg az olyan, kevésbé ismert, de nem kevésbé izgalmas alkotóknál sem, mint Roman Haubenstock-Ramati és a calderi kinetikus szobrok ihlette geometrikus kottakompozíciói, Cathy Berberian és hangképregényei, Wadada Leo Smith és trombitainspirációs festményei vagy Dick Higgins és ötvonalas fotói.

SA A gyűjtőmunkának volt egy képzőművészeti vonulata is, ahol olyan zeneileg is képzett alkotók munkái kerültek elő, mint Paul Klee, Kandinszkij vagy George Valmier. Természetesen olyan tervezőgrafikai előzmények sem kerülték el a figyelmünket, mint Josef Müller-Brockmann koncertplakátjai. Külön szeretném megemlíteni Gyarmathy Tihamér festményeit, amelyek Várdai Istvánt, a zenekar művészeti vezetőjét is annyira megihlették, hogy felvetődött benne egy pályázat gondolata, ahol kortárs zeneszerzőket kérnének a 2005-ben elhunyt festő műveinek megzenésítésére.

MM Ezek az egyébként izgalmas zeneművek nem szerepelnek a Liszt Ferenc Kamarazenekar repertoárján. Hogy kerülhet akkor mégis ide egy ilyen megoldás?

FK Ha magukat a zeneszerzőket a Liszt Ferenc Kamarazenekar szigorúan klasszikus repertoárjával nem is, de a zene láthatóvá tételének ezen kísérleteit mind vizuális-inspirációs, mind koncepcionális szempontból rokonnak éreztük a zenekar trendalkotó törekvéseivel. A zenekarral és a belső munkacsoporttal való egyeztetés után a gyűjtést grafikusaink szabad felhasználására bocsátottuk. A zene láthatóvá tételének lehetőségei sok tervet ihlettek – ki ritmikus színekből, ki húrokat szimbolizáló dinamikus vonalvastagságokból, ki kódolt kottajelekből komponált első logóterveket a zenekarnak… és természetesen ide vezethető vissza a győztes koncepció is, mely az ötvonalas kottát koncentrikus körök rendszerében értelmezi újjá.

MM Az általad tervezett irány lett a befutó. Hogyan kezdtél neki a konkrét tervezői munkának?

Herbszt László A zenevezérelt arculat gondolatához nekem kapcsolódott a hagyományos zenelejátszás, hiszen a bakelitlemez, a CD vagy a kazetta is körkörös mozgást végez lejátszás közben, ez adta a kör alapformát a logó tervezéséhez. Kezdeti szakaszban, még firkaállapotban a kör sugárirányú és koncentrikus osztásainak a különböző kompozícióit vizsgáltam meg, különböző vagy ugyanazon vastagságú osztásokkal, ezek variációival. Ezek számítógéppel tervezett verzióját látta Dani (Zelenák Dániel – a szerk.), aki rögtön belelátta a kottát; először Mozart Kis éji zenéje készült el ezzel a módszerrel, és már látszott, hogy az elv működni fog, de a végleges formáig még sok variáció készült a logóból.

MM Mi volt az, amit megláttál Herbszt László első terveiben, és hogyan bontakozott ki a megoldás?

Zelenák Dániel Laci kezdeti, körkörös vázlatait nézegetve jutott eszembe, hogy ezekre a formákra építve az ötvonalas kottarendszer körbeforgatása is megtörténhet. A nyolc koncentrikus körgyűrű nyolc hangnak felel meg, ez a zenében egy oktáv hangterjedelmet takar, ha pedig nem férünk bele ebbe a tartományba, akkor a rendszer kirajzolás közben is eltolható, alkalmazkodik tehát a zeneműhöz.

Talán segít kicsit az értelmezésében, ha úgy képzeljük el, mint egy zenedobozt, amit forgatunk, és a rajta lévő kis tüskék szólaltatják meg a bele kódolt zenét.

MM Hogyan is néz ez ki konkrétan?

ZD A kört 64 részre osztva a legkisebb egység egy tizenhatod ritmusértéknek felel meg, amennyiben négyütemnyi zenét írunk le, értelemszerűen az ennél nagyobb értékek az egy egység többszöröseiből tevődnek össze. A megszólaltatott hangokat sávokkal jelöljük, a szünetek helyei üresen maradnak. Különböző színkódok tartoznak a törzshangokhoz és a módosított hangokhoz.

MM Amikor kialakult ez az alapkoncepció, milyen zenedarabokat próbáltatok ki? Esetleg egyből megvolt a végleges logó?

HL Miután megbizonyosodtunk az elv működéséről, nyilvánvaló volt, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar repertoárjából kell kiindulnunk. Természetesen számos zenemű számtalan részletét megvizsgáltuk, de Bartók Divertimentója végig az érdeklődésünk fókuszában volt. A megbízói oldalon ülő zenészekhez hasonlóan mi is megláttuk Bartók művében és egész munkásságában az üzenetértéket. Értelemszerűen a munka során kipróbáltunk Liszt-darabokat is, Schumann- és az említett Mozart-művet is. Utána a Divertimentóból készült animáció, amin végre láthattuk mozgásban és működésben is az elvet, de kísérleteztünk a többszólamúság ábrázolásának lehetőségeivel is, két-három-négy szólammal. Itt olyan problémába ütköztünk, hogy síkban egymás fölött nem mindig működnek a szólamok a logóban, mert egyes hangok fedésbe kerülnek egymással; a különböző szólamokat színekkel választottuk el egymástól, ami szintén bonyolította a síkbeli ábrázolást. Több szólamban egymás mellett, mint ahogyan a filmben is látszik, képes működni a logó, vagy elképzelhető egy térbeli verzió is a jövőben.

MM Az arculat már magában hordozta a dinamikus megközelítést?

HL Természetesen, hiszen ezzel a rendszerrel minden zene vizualizálható, így elméletileg végtelen számú jel generálható az általunk kialakított vizualizációs rendszer segítségével, egyfajta vizuális zenei ujjlenyomat generálható, ami csak az adott zenemű kiválasztott részletére jellemző.

SA Ami különösen jó volt, hogy mind az előzetes prezentációk során, mind a nagy prezentáció alkalmával minden résztvevő azonnal meglátta a koncepcióban rejlő lehetőségeket, szinte mindenkinek volt egy-egy jó ötlete, még mi is meglepődtünk, hogy mennyi lehetőséget látnak meg benne. Ami pedig különösen nagy öröm, hogy ezen ötletek egy része mára már meg is valósult.

MM Mi az a dinamikus arculat, mivel maga a kifejezés talán félreérthető a témában kevésbé járatosak számára?

SA A projekt során is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a fogalmi kérdést fontos tisztázni. Ha grafikai szempontból beszélünk dinamikus arculatról, akkor az nem arról szól, hogy egy logó animálható, alkalmas arra, hogy megmozgassák. A dinamikus arculatok nem egy megváltoztathatatlan és sérthetetlen lógóra épülnek, hanem minden esetben a szerkesztési elvekben, az alapstruktúrában, a körvonalakban megnyilvánuló olyan megoldásokra, amelyek lehetővé teszik a beazonosíthatóságot, mint a klasszikus logók, de ezekkel a megoldásokkal számos vagy akár végtelen számú egyenértékű jel generálható. Ebben a felfogásban születtek olyan arculatok, amelyekből különböző megoldásokkal újabb és újabb egyedi variációk állíthatók elő.

MM Ez a Liszt Ferenc Kamarazenekar esetében is megtörtént?

HL Ahogy korábban említettem, ennél a koncepciónál már a kezdetektől több jel párhuzamos jelenlétében gondolkodtunk, és adta magát a gondolat, hogy minden tag egyedi jelet kapjon, amit a zenekar repertoárjából a zenész által választott, számára valamiért kedves zenemű egy részletéből állíthatunk elő, vagy akár egy app segítségével bárki generálhasson magának egy saját változatot. Ez alkalmas arra, hogy a közönséget is bevonja az alkotási folyamatba, illetve a zenekar kommunikációjában is fontos szerepe van egy hagyományos logóval ellentétben.

MM Minden zenésznek lett saját logója?

HL Igen, és minden logó mögött ott egy történet, amit a zenészek személyesen meg is osztanak velünk a honlapon látható bemutatkozófilmjeikben.

 SA Innen pedig már csak egy lépés választott el bennünket attól, hogy a bevonás elvét új szintre emelhessük, és lehetővé tegyük minden zeneszerető és az újításokra nyitott ember számára, hogy generálhassanak maguknak egy saját zenevezérelt logót. Ehhez egy könnyen kezelhető, egyszerű alkalmazásra volt szükség, amely a zenekar repertoárdarabjaiból képes a felhasználó igényének megfelelően jeleket generálni.

A fejlesztés célja, hogy a zenekar és a közönség közti kapocs vizuálisan is láthatóvá váljon, és a felhasználók még inkább egy közösség részének érezhessék magukat. Az együttes hosszú távú törekvése, hogy ezek a jelek a QR-kódhoz hasonlóan közvetlenül vagy közvetve információhordozásra is képesek legyenek

MM Ez hogy is történik pontosan?

Izsáki Boglárka A logó rajzolását zenés animáció formájában követhetjük nyomon, amelyet a felhasználók akár meg is oszthatnak ismerőseikkel a közösségimédia-felületükön vagy e-mailben. A látogatók az elkészült logót különböző képformátumokban le is tölthetik.

A felhasználók egyelőre nyolc zenemű 27 részletéből generálhatnak saját jelet, de a kínálatot folyamatosan bővíteni szeretnénk újabb zenerészletekkel. Az alkalmazás a közösségépítés mellett az együttes edukációs törekvéseit is erősíti: a felületen elérhető zenedarabokról rövid ismertetőt olvashatnak a látogatók, és meg is hallgathatják a műveket a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában.

MM Izgalmas megoldás, de nem tűnik vészesen bonyolult fejlesztési feladatnak?

Izsáki Boglárka A logó generálása és kirajzolása egy Musical Instrument Digital Interface- (röviden MIDI-) fájlban tárolt hangsorozat alapján zajlik, ami egy kiválasztott zenemű adott részletének főszólamát rejti. A MIDI-fájl két típusú hangot, törzs- és módosított hangot kódol egy tízoktávos tartományon, ezért a rajzolás két színnel történik. Az applikáció az arculati keretrendszer alapján kör alakban rajzolja ki a zenemű részletét, amely tulajdonképpen az ötvonalas kotta körbeforgatásával jön létre. A logók generálását egy rajzolási algoritmus irányítja, amelyet a Datalytix Solutions szoftverfejlesztő csapata alkotott meg.

Fülöp Péter Az innováció két létező dolgot fon össze újszerű, eddig nem használt módon. A logóapplikációval ismert zeneművek hangjegyeibe kódolt formákat jelenítettünk meg algoritmikus pontossággal és kreativitással, így tettük elérhetővé mindenki számára ezt az egyedi lehetőséget. A teljes fejlesztőcsapatunknak új és felüdítő élmény volt a megszokott informatikai feladatokon túl hangjegyekkel, kottákkal, rajzolt zeneművekkel dolgozni. Bár még csak most készültünk el az alkalmazás első verziójával, jó látni, ahogyan a csapatban újabb és újabb fejlesztési ötletek születnek az applikáció bővítéséhez.

IB A kihívás az, hogy a már emlegetett MIDI-fájlban tárolt hangsorozat és egy zenekar felvételei sosem lehetnek pontos fedésben, ezért minden művet „finomhangolni” kell.

MM Egy komoly arculattervezési feladatnak elengedhetetlen része az arculati kézikönyv, amely arról hivatott gondoskodni, hogy az adott márka megjelenései a világ minden pontján egységesek és felismerhetőek maradjanak.

IB Esetünkben ez egy közel 180 oldalas arculati előírásrendszer, amelynek legbővebb tartalmi egysége természetesen a lehetséges logóvariációk szerkesztési elveit rögzíti. Persze nem maradnak ki az ilyenkor szokásos online és offline eszközök sem. Ezekből egyébként szerkeszthető formátumokat is mellékeltünk az arculatleíráshoz, ami azt is szükségessé tette, hogy egy nemzetközileg is értelmezhető, átlátható fájlnévstruktúrát alakítsunk ki.

SA Az arculati kézikönyv és a benne szereplő eszközök elkészítésének heroikus feladatát egykori tanítványom, Földi Bianka végezte, akit a Visart hallgatójaként taníthattam. Kitartó türelme és rendszerező gondolkodása nélkül valószínűleg elvesztünk volna a feladat részleteiben. A kézikönyv egyébként olyan apró újításokat is tartalmaz, amelyek szakítanak az ilyen jellegű arculati előírások megkövült szokásaival. Miért mutatjuk meg a választott fontok teljes készletét, miért kis négyzet vagy kör alakú színflekkek formájában ábrázoljuk a használható színeket színkódokkal? Ezek azokból az időkből származnak, amikor a kézikönyvekben szereplő betűk még fotózható eredetiként szolgáltak a grafikusok számára, a színmintákat pedig ki lehetett tépni, és mellékelni lehetett a nyomdáknak leadott anyagok mellé. Mára ezekre nincs szükség, de megszokásból a kézikönyvek alkotói ma is így csinálják. Mi most ezzel a gyakorlattal is szakítottunk. A címbetűket címekben, a kenyérszöveg betűtípusait textúraként mutatjuk meg, a valós alkalmazásnak megfelelően.

A Liszt Ferenc Kamarazenekarról

A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963-ban alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből. A zenekar közel hatvanéves fennállása alatt komoly nemzetközi hírnévre tett szert, és a klasszikus zenei élet elitjének állandó szereplőjévé vált. Fél évszázados működésük során – Sándor Frigyes, majd Rolla János vezetésével – több mint ötven országba jutottak el, többek között felléptek a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Sydney-i Operaházban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théâtre de la Ville-ben.
A 2016 óta Tfirst Péter által vezetett együttes évről évre a világ legjelentősebb koncerttermeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra, akik a nagy fokú precizitás, a műfaji sokoldalúság és az alkalmazkodóképesség miatt előszeretettel dolgoznak együtt a zenekarral. 2020 januárjában Várdai István világhírű csellóművész művészeti igazgatóként kapcsolódott be a szakmai felkészítésbe és a művészi koncepció kialakításába.